SZ

SZABÓMIHÁLY GIZELLA

(Sajószárnya, 1956)

 

nyelvész

 

Tanszéki kötődés: 1979-ben magyar–szlovák szakos tanári oklevelet, 1982-ben bölcsészdoktori címet szerzett; 1979-től 1992-ig a tanszék adjunktusa.

 

Tevékenységi kör, kutatási terület: Nyelvpolitikával, nyelvtervezéssel, kontaktusnyelvészettel, szociolingvisztikával, kontrasztív nyelvészettel, fordításelmélettel és lexikográfiával foglalkozik. A nyitrai egyetem Közép-európai Karának oktatója.

 

Főbb művei:

 

• Magyar nyelvhasználat – iskola – kétnyelvűség (Lanstyák Istvánnal, Pozsony, Kalligram, 1997);
• Magyar nyelvtervezés Szlovákiában (Lanstyák Istvánnal, Pozsony, Kalligram, 2002).

SZARKA LÁSZLÓ

(Klobusic, 1953)

 

történész

 

Tanszéki kötődés: 1976-ban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet.

 

Tevékenységi kör, kutatási terület: Elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség múltjával és a 20. századi csehszlovák–magyar kapcsolatokkal foglalkozik. 1992–1998 között a Regio folyóirat felelős szerkesztője volt. 1986–1995 között a MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1995–1998 között megbízott osztályvezetője, majd a Kisebbségkutató Műhely programigazgatója 1998–2000 között. 2001–2011 között MTA Kisebbségkutató Intézet, majd 2011-ben a MTA Történettudományi Intézetének munkatársa. 2009–2012 között a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja volt. 2012-től a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa lett.

 

Főbb művei:

 

• A szlovákok története, Budapest, 1993.
• Szlovák nemzeti fejlődés – magyar nemzetiségi politika 1867–1918, 1995
• A közép-európai államok kapcsolatai, Budapest, 1997
• Duna-táji dilemmák, Budapest, Ister, 1998
• Közösségi léthelyzetek – közösségi alternatívák, Budapest, 2004
• Jogfosztó jogszabályok Csehszlovákiában (1944–1949), Komárom, 2005

 

SZEBERÉNYINÉ ZUPKÓ JUDIT

(Fülek, 1932)

 

pedagógiai szakíró

 

Tanszéki, egyetemi kötődés: A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1957-ben szerzett magyar szakos tanári oklevelet, majd a Comenius Egyetemen 1969-ben pedagógia szakkal bővítette képesítését.

 

Tevékenységi kör, kutatási terület: Pedagógiai szakíróként neveléselméleti és irodalomesztétikai kérdésekkel foglalkozott. Több tankönyvet is írt, összeállított, illetve fordított. Több mint 200 szakcikket publikált a hazai és a magyarországi sajtóban.

 

 

Főbb művei:

 

• Pedagógia (Kulacs Dezsővel), 1992. Főiskolai tankönyv.

SZÉNÁSSY ZOLTÁN

(Komárom, 1925 –2011)

 

helytörténész

 

Tanszéki kötődés: 1956-ban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet a pedagógiai karon, majd 1973-ban a Comenius Egyetemen doktorált.

 

Tevékenységi kör, kutatási terület: Művelődés- és helytörténeti kiadvnyokat publikált, szerkesztett, írt. Behatóan foglalkozott Klapka György, Jókai Mór és Lehár Ferenc pályaképével, különös tekintettel Komáromhoz való viszonyukra és kötődéseikre.

10 évig szerkesztette a Kis Tükör református lap Eklézsiánk múltjából című rovatát. 16 könyve közül 14 Komárom történetével és a város neves személyiségeivel foglalkozik.

 

Főbb művei:

 

·   Klapka György, Pozsony, 1977.

·  Jókai nyomában. Pozsony, 1982 (2007).

·  Adyfalvától a csúcsai kastélyig, Komárom, 1983.

·  Komáromi Olympos, 1984.

·  Lehár, Komárom, 1990, 1995, szlovákul is megjelent

·  A Jókai Egyesület 100 éve, 2011.

SZŐKE EDIT

(Pozsony, 1954)

 

szerkesztő, műfordító

 

Tanszéki kötődés: 1981-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet.

 

Tevékenységi kör: Kiadói (Madách) és lapszerkesztőként (Nap, Irodalmi Szemle, Életünk, Mai Lap) is dolgozott, közéleti cikkei, glosszái, tanulmányai a hazai sajtóban jelentek meg. Csehből és szlovákból több szerző (pl. Stanislav Šmatlák, Václav Havel, Daniel Stern) művét is magyarra fordította. Társszerzője volt a Kortárs magyar írók (1959–1988) lexikonának, illetve a Ki kicsoda Kassától Prágáig című kiadványnak.