Filozofická fakulta UK > Katedry a odborné pracoviská > Katedra maďarského jazyka a literatúry > Magyar nyelven/ V maďarskom jazyku > Büszkeségfal > G

G

GARAJ LAJOS

(Miglészpaka, 1932 – Pozsony, 2008)

 

irodalomtörténész, műfordító

 

Tanszéki kötődés: Tanulmányait magyar–szlovák szakon kezdte, majd ösztöndíjasként az ELTE BTK-n szerzett tanári oklevelet 1956-ban. 1970-ben a Comenius Egyetemen doktorált, ahol tanársegédként, majd 1988-tól docensként dolgozott.

 

 

Tevékenységi kör, kutatási terület: Kutatóként a magyar–szlovák irodalmi kapcsolatok (Móricz, Arany), a 19. és 20. századi magyar irodalom szlovák recepciója, Madách Imre munkássága, szlovák befogadástörténete foglalkoztatták. Több lexikon, kisenciklopédia összeállításában is tevékenyen vett részt, mind magyar, mind szlovák vonatkozásban. Szlovákra fordította többek közt Sánta Ferenc, Szabó Magda, Kodolányi János, Duba Gyula, Rácz Olivér és Mesterházi Lajos műveit. Egyetemei jegyzeteket és tankönyveket is írt. 1999-ben jelentős tanulmányt publikált szlovák nyelven a modern magyar regényről.

 

 

Főbb művei:

 

  • A magyar felvilágosodás és a reformkor irodalma, Pozsony, egyetemi jegyzet, 1960.
  • A magyar irodalom története II. (1820–1905), Pozsony, egyetemi jegyzet, 1980.
  • Gemer a Malohont. Kultúrna a literárna tradícia regiónu maďarskej proveniencie Bratislava, Stimul, 1997.

GAUCSÍK ISTVÁN

(1973)

 

gazdaságtörténész

 

Tanszéki kötődés: 1997-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet.

 

Tevékenységi kör, kutatási terület: Kutatási területe elsősorban a gazdaságtörténet, a felvidéki gazdasági szervezetek reintegrációjának kérdésköre, a szlovákiai magyarság gazdasági és szociális helyzete a szocialista Csehszlovákiában (1948–1989), illetve a gazdasági elitek helyzete Szlovákiában. Doktori értekezését a csehszlovákiai magyarság gazdasági státuszvesztésének (1945–1948) vizsgálatából írta. Szerkesztette a vágsellyei levéltár évkönyvét, számos szakpublikációja, tanulmánya jelent meg (Fórum, Limes, Korall, Levéltári Szemle, Történeti Muzeológiai Szemle). A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, nemzedéke egyik legelismertebb történésze. Számos kiállítás forgatókönyvét készítette el.

 

 

Főbb művei:

 

  • A jog erejével. A szlovákiai magyarság gazdasági önszerveződése 1918–1938. Kalligram, Pozsony, 2008.

 

 

GÖRÖZDI JUDIT

(Pozsony, 1968)

 

irodalomtörténész, műfordító

 

Tanszéki kötődés: 1991-ben Magyar–szlovák szakon szerzett tanári oklevelet.

 

Tevékenységi kör, kutatási terület: Kortárs magyar irodalommal, kivált prózapoétikai és értelmezési kérdésekkel, szlovák–magyar kapcsolati és recepciótörténeti problémákkal foglalkozik. Monográfiát írt Mészöly Miklós munkásságáról, több jelentős írása jelent meg Esterházy Péter és Nádas Péter munkáiról, illetve a magyar próza szlovák fogadtatásáról. A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének munkatársa. Magyarra fordította Alta Vášová Szorításban című regényét (1999, Kalligram).

 

 

Főbb művei:

 

  • Hangyasírás, csillagmorajlás. Elhallgatásalakzatok Mészöly Miklós írásművészetében, Pozsony, Kalligram, 2006.
  • Figúry odmlčania v próze Miklósa Mészölya, Bratislava, Slovak Academic Press, 2010.

GRENDEL LAJOS

(Léva, 1948)

 

író, publicista, szerkesztő, irodalomtörténész

 

Tanszéki kötődés: 1973-ban szerzett angol–magyar tanári oklevelet. Az 1997/98-as tanévtől nyugdíjazásáig a tanszék adjunktusa volt.

 

Tevékenységi kör, kutatási terület: Grendel Lajos Kossuth-, Füst Milán-, József Attila-, Ady Endre-díjas prózaíró. A kortárs magyar irodalom élvonalába tartozó alkotó, művei számos nyelven (pl. német, olasz, francia) megjelentek. Éleslövészet című kisregénye (1981) emelte be a magyar irodalmi köztudatba, s tette életművének korai szakaszát az ún. „prózafordulat” részévé. Jelentős hatást gyakorolt a szlovák irodalomra is: szinte minden műve olvasható szlovák fordításban. Kiadói és lapszerkesztőként (Irodalmi Szemle, Kalligram) is tevékenykedett, a Kalligram Kiadó egyik alapítója. Irodalomtörténészként elsősorban a kortárs irodalommal, Mészöly Miklós munkásságával foglalkozott. Irodalomtörténeti szintézist is írt A modern magyar irodalom története címmel. Munkásságáról Szirák Péter írt monográfiát.

 

 

Főbb művei:

 

  • Hűtlenek. Elbeszélések. Pozsony, Madách, 1979.
  • Éleslövészet. Regény. Pozsony, Madách, 1981.
  • Galeri. Regény. Pozsony, Madách, 1982.
  • Áttételek. Regény. Pozsony, Madách, 1985.
  • Bőröndök tartalma. Elbeszélések. Pozsony, Madách, 1987.
  • Szakítások, Pozsony, Madách, 1989.
  • Thészeusz és a fekete özvegy, Pozsony, Madách, 1991.
  • Elszigeteltség vagy egyetemesség. Tanulmányok. Budapest 1991.
  • Einstein harangjai. Pozsony, Madách, 1992.
  • Rosszkedvem naplója. Publicisztika. Tatabánya, 1992.
  • Az onirizmus tréfái. Elbeszélések. Budapest 1993.
  • És eljön az Ő országa. Regény. Pozsony, Kalligram, 1996, 2000.
  • Hazám, Abszurdisztán. Esszék. Pozsony, Kalligram, 1998.
  • Tömegsír. Regény. Pozsony, Kalligram, 1999.
  • Nálunk, New Hontban. Regény. Pozsony, Kalligram, 2001.
  • Szép históriák. Novellák. Pozsony, Kalligram, 2001.
  • A tények mágiája. Monográfia. Pozsony, Kalligram, 2002.
  • A szabadság szomorúsága. Novellák. Pozsony, Kalligram, 2003.
  • Mátyás király New Hontban, Pozsony, Kalligram, 2005.
  •  A modern magyar irodalom története, Pozsony, Kalligram, 2010.
  • Négy hét az élet, Pozsony, Kalligram, 2011.
  • Távol a szerelem, Pozsony, Kalligram, 2012.
  • Az utolsó reggelen, Pozsony, Kalligram, 2013.