K

KACZINECZ KRISZTIÁN

(Érsekújvár, 1985)

újságíró, költő, irodalomtörténész

Tanszéki kötődés: Magyar–történelem szakon szerzett tanári oklevelet, majd 2014-ben doktorált.

Tevékenységi kör, kutatási terület: A totalitárius ideológiák, az utópiák és disztópiák irodalmi megjelenéseivel, alakváltozataival foglalkozik, különös tekintettel Orwell utóéletére. Több tanulmánya is megjelent (Fórum, Irodalmi Szemle, Nova Posoniensia), élénk publicisztikai és újságírói tevékenységet fejt ki. Verseket is publikált.

KONCSOL LÁSZLÓ

(Deregnyő, 1936)

helytörténész, szerkesztő, kritikus, műfordító, költő

Tanszéki kötődés: 1959-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Koncsol László elsősorban Diósförgepatony helytörténészeként, illetve a Csallóközi Kiskönyvtár szerkesztőjeként, kiadói szerkesztőként, kritikusként és egy népszerű magyar verstan (Ütemező) szerzőjeként ismert. Kritikáit széleskörű műveltséganyag és a maga korában szokatlan szövegérzékenység jellemezte. Műfordítóként cseh és szlovák alkotók (pl. Rudolf Jašík, Vítězslav Nezval, Ján Johanides, Milan Rúfus, Dominik Tatarka, Valentín Beniak) műveit fordította magyarra. Figyelme a határom túli szlovák irodalomra is kiterjedt. Többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével és a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével tüntették ki.

Főbb művei:

Kísérletek és elemzések, Pozsony, Madách, 1978.
Ívek és pályák, Pozsony, Madách, 1981.
Színmuzsika, fényvarázs, Pozsony, Madách, 1981.
Vizesnapló, Pozsony, Madách, 1984.
Nemzedékem útjain, Pozsony, Madách, 1988.
Ütemező, Pozsony, Madách, 1990. (2003.)
Diósförgepatony I–II., Pozsony, Madách, 1991–1993.
Törmelék, Pozsony, Madách, 1992–1993
Kacsa, Kacsa, boszorkány vagy!, Pozsony, Kalligram, 1993.
Válogatott kritikai dolgozatok, Pozsony, Madách, 1996.
Csontok, Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2000.
Csiribik, Pozsony, AB-ART 2000.
Vallató. Interjúk, cikkek (1968–2001), Pozsony, AB-ART, 2002.
A Csallóköz városai és falvai. I–II–III., Pozsony, Kalligram, 2002, 2003, 2005.
Tegnap a holnap után, Pozsony, Madách-Posonium, 2006.
Csallóközi merülések – Tanulmányok, esszék a régió múltjáról, Pozsony, Madách- Posonium, 2008.

KORPÁS ÁRPÁD

(Ipolyság, 1974)

újságíró, idegenvezető

Tanszéki kötődés: Tanszéki kötődés: magyar–történelem szakon szerzett tanári oklevelet 1999-ben.

Tevékenységi kör: Tevékenységi kör: A Vasárnap családi magazin és online változata, a Vasárnap.com főszerkesztő-helyettese. Pozsonyi magyar idegenvezető, a város történelmi és kulturális hagyományait népszerűsítő Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke, a Pozsonyi Idegenvezetők Szövetségének (ASB) elnökségi tagja. A Felföldi tájoló honismereti filmsorozat munkatársa. Társadalomtudományi kötetek és útikönyv szerkesztője és társszerzője. Korábban az Új Szó, az Új Szó Online, a Pátria Rádió, a szlovák közszolgálati televízió magyar szerkesztősége és a Duna Televízió munkatársaként is tevékenykedett.

KOVÁCS ENDRE

(Paks, 1911 – Budapest, 1985)

történész, kritikus, író

Tanszéki kötődés: A Comenius Egyetemen 1935-ben szerzett magyar–szlovák–filozófia szakos tanári képesítést.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Pályáját versekkel kezdte, de elsősorban tanulmányíróként és kritikusként vált ismertté. A szlovenszkói magyar irodalom sorskérdéseivel foglalkozott, de monográfiát írt a modern szlovák regényirodalomról is (Az új szlovák regény, 1943). Történészként is a szláv–magyar kapcsolatok foglalkoztatták, a magyar–cseh történelmi kapcsolatokat külön könyvben dolgozta fel (Magyar–cseh történelmi kapcsolatok, 1952). Számos jelentős irodalmi antológiát szerkesztett. 1945-től Budapesten élt, Munkásságát Kossuth-díjjal jutalmazták.

Főbb művei:

Világének (versek), Bratislava-Pozsony, 1929
Felszabadultak (novellák), Érsekújvár, 1939
Az alázat évei (regény) Érsekújvár, 1940)
Prága – Pozsony – Budapest (regény), Érsekújvár, 1941
Bem József, Budapest, 1954
Magyar-lengyel kapcsolatok a két világháború között, Budapest, 1971
Szemben a történelemmel. A nemzetiségi kérdés a régi Magyarországon, Budapest, 1977.

KOVÁCS LÁSZLÓ

(Csallóközcsütörtök, 1946)

történész, helytörténész, tankönyvíró

Tanszéki kötődés: Magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett.

Tevékenységi kör, kutatási terület:

Több tankönyv, honismereti, illetve művelődéstörténeti munka, nyelvészeti és történelmi tárgyú tanulmány szerzője, társszerzője. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai Madách Imre Gimnáziumban tanított, 1990-től 2007-ig igazgatóként működött. Helytörténészként a Csallóközt kutatja.

Főbb művei:

Középkori templomok Dél-Szlovákiában, Dunaszerdahely, Nap, 2002, 2010.
A magyar nép története 1–3., tankönyv (Simon Attilával), Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2006.
Csallóközcsütörtök szakrális emlékei, Csallóközcsütörtök Önkormányzata, 2014.

KOVÁTS MIKLÓS

(Kassa, 1936)

irodalomtörténész, pedagógiai szakíró

Tanszéki kötődés: 1959-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet. 1972-ben a Comenius Egyetemen doktorált magyar irodalomtörténetből.

Tevékenységi kör, kutatási terület: A két háború közti szlovákiai magyar színjátszás és drámairodalom története foglalkoztatta, több helytörténeti munkát és tankönyvet is írt. Kazinczy Ferenc és Kassa kapcsolatáról kismonográfiát publikált. Egy népszerű Kassa-úti könyv is fűződik a nevéhez. Magyarra fordította Bernardin de Saint-Pierre Paul és Virgin című művét (1993-ban jelent meg). Több pedagógiai segédkönyv megalkotásában is részt vett (pl. Irodalomelméleti és stilisztikai fogalmak szótára, Pozsony, 1990.).

Főbb művei:

Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában (1918–1938), Pozsony, 1974
A Város és az Író. Kazinczy Kassája és Kassa Kazinczyje, Pozsony, 1994.

KOZSÁR ZSUZSANNA

(Kassa, 1970)

író, meseíró, irodalomtörténész

Tanszéki kötődés: 1993-ban szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Kozsár Zsuzsa a gyermek- és ifjúsági irodalom művelőjeként vált ismertté, kutatóként szintén a mesével foglalkozik: feldolgozta a szlovákiai magyar meseirodalom történetének egy jelentős szeletét. Fehér por címmel ifjúsági drámát is írt, mely 2014-ben az Assitej Nemzetközi Gyermekdráma-pályázaton harmadik helyezést ért el.

Főbb művei:

Tél király cinkéje, Pozsony, AB-ART, 1999.
Tökfilkó és Picinke, Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2000.
Meseirodalmunk fája. A XX. század utolsó évtizedének szlovákiai magyar prózai mesetermése, Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2002.
Mesék a Kesze-kusza Erdőből. Mesefüzér, Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2003.
Harminchárom apokrif, Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2005.

KÖVESDI (VASZILY) JÁNOS

(Nagykövesd, 1940 – Pozsony, 2011)

műfordító, szerkesztő, író

Tanszéki kötődés: 1964-ben magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett.

Tevékenységi kör: Kövesdi a Madách Kiadó szerkesztője, illetve az Új Szó rovatvezetője volt, de Pannónia néven önálló kiadót is alapított. Rendkívül ígéretes prózaíróként indult (Vetés csoport), majd egyre inkább a műfordítás és a közírás kötötte le alkotó energiát. Cseh, orosz és szlovák nyelvből fordított. Magyarra ültette át többek közt E. Vachek, J. Marek, K. Jarunková, K. Horák és P. Karvaš munkáit.

Főbb művei:

András-napra megjövök (elbeszélések), Pozsony, Madách, 1976
Álom a ködbikáról (prózák), Pozsony, Madách, 1980
Vallomások és interjúk, Pozsony, Madách, 1987.

KUKLIS KATALIN

(Párkány, 1983)

Tanszéki kötődés: Magyar– angol szakon szerzett tanári oklevelet, 2015-ben doktorált.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Kuklis Katalin elsősorban drámapedagógiával, módszertannal foglalkozik. A tárgyban több tanulmányt, szakcikket is publikált (Drámapedagógiai Magazin, Irodalmi Szemle, Nova Posoniensia, Katedra). A Vekker Műhely színész-drámatanára.