R
RÁCZ OLIVÉR
(Kassa, 1918 – Pozsony, 1997)
író, költő, műfordító
Tanszéki, egyetemi kötődés: 1936 és 1938 között magyart, történelmet és francia nyelvet tanult a Comenius Egyetemen, 1958 és 60 között ugyanitt folytatott posztgraduális tanulmányokat, 1971-ben doktorált.
Tevékenységi kör, kutatási terület: Rácz Olivér elsősorban jelentékeny és termékeny regényíróként vált ismertté, noha pályáján politikailag is tevékeny volt (1974-ben az iskolaügyi, 1974 és 78 közt a művelődésügyi miniszter helyettese lett). Aktívan részt vállalt a kisebbségi sajtó megteremtésében és működtetésében. Műfordításai közül főként cseh és szlovák nyelvből készült líra- és epikafordításai jelentősek. Kassai városkalauzt is írt, nyugatos formaeszmény jegyében fogant költészete is értékes. Puffancs, Göndör és a többiek című ifjúsági regénye hosszú ideig kötelező olvasmánynak számított a hazai iskolákban.
Főbb művei:
- Öcsi csacsi kalandjai (verses mesék, 1950, szlovákul 1951);
- A pórul járt kandúr és más mesék (verses mesék, 1950);
- Kassai dalok (versek, 1958, még ugyanabban az évben második kiadás is);
- Puffancs, Göndör és a többiek (ifjúsági r., 1961, 1974, 1980);
- Megtudtam, hogy élsz (r., 1963, 1964, 1977, 2006, szlovákul 1966);
- Egyszerű ügy (r., 1966);
- A Rezeda Cirkusz (gyermekregény, 1968, szlovákul 1978);
- Álom Tivadar hadparancsa (elbeszélések, 1975, színpadi átirat: 1980);
- Őszi máglya (v., 1980);
- A Rogozsán kocsma (r., 1982);
- Nem voltunk hősök (r., 1985);
- A mese ára (elb., 1987);
- A lótuszevők fehér szigetén (elb., 1984);
- Ha valakit esetleg érdekel (elb., 1988);
- Az utolsó beugratás (r., 1990);
- Babonák könyve (r., 1993);
- Befejezhetetlen történetek (két kisr., 1994).
RÁCZ VINCE
(1976)
szerkesztő, költő, prózaíró
Tanszéki kötődés: magyar–esztétika szakot végzett, a tanszéken doktorált.
Tevékenységi kör, kutatási terület: Kutatóként Szerb Antal munkásságával és a magyar szellemtörténeti hagyománnyal foglalkozott. Több verse, novellája (A kertész álma, A hagyaték, A gyáva), cikke, tanulmánya jelent meg a hazai és a magyarországi sajtóban (Opus, Partitúra, Irodalmi Szemle, Kalligram, Mozgó Világ). Szerkesztette az Új Szó oktatási rovatát, jelenleg a Pátria Rádió szerkesztője.