N

(Komárom, 1952)

újságíró

Tanszéki kötődés: 1975-ben szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör: 1975 és 1992 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője volt, majd 2002-ig a Magyar Rádió pozsonyi tudósítója. 2003-tól 2006-ig a Szlovák Televízió központi igazgatójának nemzetiségi tanácsadójaként tevékenykedett. 2006-tól 2008-ig volt a Pátria Rádió igazgatója. 1995-ben Szabad Sajtó-díjjal, 1997-ben Péchy Blanka-díjjal tüntették ki.

(Vágsellye, 1964)

újságíró, szerkesztő

Tanszéki kötődés: 1987-ben szerzett magyar nyelv–testnevelés szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Az Új Szó (1987–1990), a Nap, a Szabad Újság (1991–1993) sportrovatának szerkesztője volt, jelenleg az Új Nő főszerkesztője.

(Vágsellye, 1976)

nyelvész

Tanszéki kötődés: 2000-ben szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Németh Andrea elsősorban a nyelvi kódváltás vizsgálatával foglalkozik. A Grammá Nyelvi Iroda külső munkatársa. Tanulmányai szakfolyóiratokban és gyűjteményes kötetekben jelentek meg (pl. Tanulmányok a kétnyelvűségről, Pozsony, Kalligram, 2002).

(Vereknye, 1937 – Pozsony, 2005)

költő, újságíró

Tanszéki kötődés: 1966-ban szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör: Verseivel az Egyszemű éjszaka (1970) című versantológiában tűnt fel. Dolgozott kiadói szerkesztőként (Madách), az Új Ifjúság szerkesztő-riportereként, Glóbusz címmel havilapot jelentetett meg. Riportokat, interjúkat, színikritikákat, művészettörténeti írásokat publikált. Csontváry Kosztka Tivadarról monográfiát írt.

Főbb művei:

• Dőrejárás (versek), Pozsony, Madách, 2005;
• Csontváry Kosztka Tivadar családtörténete, Pozsony, AB-ART, 2005.

(Érsekújvár, 1970)

költő, irodalomtörténész, kritikus

Tanszéki kötődés: 1993-ban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet, majd 2004-ben doktorált.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Németh Zoltán verseket, tanulmányokat, kritikákat publikál, fő kutatási területe a modern és posztmodern magyar irodalom. Talamon Alfonz és Parti Nagy Lajos munkásságáról monográfiát írt. Foglalkoztatja továbbá az irodalmi álnevek használata, a hálózatelmélet irodalomtudományi alkalmazhatósága, az irodalomelmélet. Jelentősek interjúi, kritikai reflexiói és tankönyvei, egyetemi jegyzetei is. Jelenleg a nyitrai egyetem docense.

Főbb művei:

• A kapus öröme a tizenegyesnél, Pozsony, AB-ART, 1999.
• A szem folyékony teste, Pozsony, AB-ART, Pozsony, 2000.
• Olvasáserotika, Pozsony, Kalligram, 2000.
• Talamon Alfonz, Kalligram, Pozsony, 2001.
• Németh Zoltán vírusszövegei, idiótameséi és egyéb mutáns történetei, AB-ART, Pozsony, 2002.
• A perverzió méltósága, Kalligram, Pozsony, 2002.
• A széttartás alakzatai, Kalligram, Pozsony, 2004.
• A bevégezhetetlen feladat, Nap, Dunaszerdahely, 2005.
• A haláljáték leküzdhetetlen vágya, Kalligram, Pozsony, 2005.
• Parti Nagy Lajos, Kalligram, Pozsony, 2006.
• Állati nyelvek, állati versek, Kalligram, Pozsony, 2007.
• Penge , Losonc, Plectrum, 2009
• A magyar irodalom története 1945-2009, Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya, 2009) – egyetemi tankönyv.
• Boldogságtelep, vetélőgében, Kalligram, Pozsony, 2011
• Feszített nyelvtükör, NAP Kiadó, Dunaszerdahely, 2011
• Az életmű mint irodalomtörténet. Tőzsér Árpád, Kalligram, Pozsony, 2011
• A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája, Kalligram, Pozsony, 2012
• Álnév és maszk, Líceum Kiadó, Eger, 2013
• Itinerárium, Dunaszerdahely, Media Nova N, 2015.

(Losonc, 1943)

műfordító

Tanszéki kötődés: 1968-tól 1971-ig magyar–német szakot hallgatott.

Tevékenységi kör: Nóta elsősorban szlovák és cseh műfordítóként vált ismertté, magyarra fordította többek közt L. Feldek, B. Němcová, J. Dunajovec,. J. Jonáš, J. Jaroš, J. Kot munkáit.