M

(Kassa, 1942)

történész, muzeológus

Tanszéki kötődés: 1964-ben szerzett történelem–magyar szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Főként Komárom és környéke hely-, ipar-, és művelődéstörténetével foglalkozik.  1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum tudományos munkatársa, majd 1990-től igazgatóhelyettese. Létrehozta és gyarapította a múzeum újabb kori történeti gyűjteményét, számos időszaki és néhány állandó múzeumi kiállítást rendezett, illetve megírta e kiállítások forgatókönyvét. 1979–1998 között szerkesztette a múzeum Iuxta Danubium c. évkönyvet. 1999 januárjától 2002 áprilisáig Komárom város alpolgármestere volt. Komáromról írt úti könyve népszerű kalauznak számít.

Főbb művei:

• Stručné dejiny priemyslu v okrese Komárno, Duna Menti Múzeum, Komárom, 1973.
• 60 rokov Robotníckeho spevokolu Svornosť v Komárne – 60 éves a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda, Komáromi Népművelési Központ, Komárom, 1981.
• 10 rokov činnosti Krúžku priateľov múzea v Komárne – 10 éves a Komáromi Múzeumbarátok Köre, Duna Menti Múzeum, Komárom, 1982.
• Komárom fejlődése képekben, Duna Menti Múzeum, Komárom, 1985. (szlovákul Vývoj Komárna v obrazoch címmel)
• 20 éves a Komáromi Múzeumbarátok Köre (1972–1992), Duna Menti Múzeum, Komárom, 1992.
• Komárom. Történelmi séták a városban, Madách, Pozsony, 1992.
• 25 rokov činnosti Krúžku priateľov múzea v Komárne – 25 éves a Komáromi Múzeumbarátok Köre, Duna Menti Múzeum és Komárom Város Önkormányzata, Komárom, 1997.
• A komáromi Simor-zárda története, Celemantia Kft, Komárom, 1997.
• „…mert a haza kívánja…” 1848 – 49 komáromi dokumentumai, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata, Komárom, 1998.
• Komáromi Kalendárium 2000, Komárom Város Önkormányzata, Komárom, 1999.
• Komárom nevezetességei, Madách, Pozsony, 2002.
• Jókai és szülővárosa, Magyar Millenniumi Irodalmi Évfordulós Bizottság, Budapest, 2002.

(Párkány, 1975)

történész, író

Tanszéki kötődés: 1998-ban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Kutatóként elsősorban Pozsony város művelődés- és építészettörténetével foglalkozik. Lechner Ödönről nagy sikerű ifjúsági regényt írt. Több jelentős szakcikke, tanulmánya is napvilágot látott, rendszeresen publikál a hazai sajtóban.

Főbb művei:

• Lechner, Pozsony, Pozsonyi Kifli Polgári Társulás, 2014.
• Belle époque. Architekti a stavitelia v Prešporku (1890 – 1914), Bratislava, Marenčín PT, 2014.
• Arcképek és homlokzatok. Fejezetek Pozsony építészetéből (1890–1914), Pozsony, Kalligram, 2015.

(Dunaszerdahely, 1976)

nyelvész, zenész, zeneszerző

Tanszéki kötődés: 1999-ben a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–német szakán szerzett tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Kutatási szakterülete a szociolingvisztika, a nyelvpolitika, a kétnyelvű hivatali nyelvhasználat. A dialektológia területén a csallóközi-szigetközi nyelvjárással foglalkozik. 2004-től a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán adjunktus. Zalka Lóránttal és Kocúr Lászlóval nagysikerű könyvet írt Lakadáré – Az esküvő és a lakodalom vőfélyszemmel címmel. Menyhárt József a rendkívül népszerű Kicsi Hang verséneklő együttes tagja, mely több sikeres cd-t jelentetett meg.

Főbb művei:

• Bevezetés a szlovákiai magyar nyelvjárások tanulmányozásába (társszerző), Nyitra, KETK, 2008. (egyetemi jegyzet).
• Lakadáré (társszerző), L-Press, 2014.

(Rimaszombat, 1953)

költő, prózaíró, népművelő, politikus

Tanszéki kötődés: 1978-ban szerzett pszichológia–magyar szakos oklevelet.

Tevékenységi kör: Verseket, szatirikus írásokat, karcolatokat publikált. Versivel a Megközelítés című antológiában bukkant fel. 1990 és 1992 között parlamenti képviselő volt (Együttélés). Közéleti és kultúraszervezői tevékenysége is jelentős.

Főbb művei:

• Fohászok virradatért. 99 vers, Ungvár, Budapest, Intermix Kiadó, 2000.

(1966)

újságíró, szerkesztő, riporter

Tanszéki kötődés: 1990-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör: Szakdolgozatát a magyar és szlovák helyjelölő köznevek alkotásából írta. Mislay Edit az Új Szó szerkesztője, hosszabb ideig kulturális, majd oktatásügyi (Iskola utca) rovatvezetője. Számos kulturális és oktatásügyi cikket, jegyzetet, interjút (többek közt Jakab Istvánnal, Tőzsér Árpáddal, Grendel Lajossal) publikált.