B

(Modor, 1890 – Kolín, 1967)

orientalista, filológus, műfordító, akadémikus

Tanszéki, egyetemi kötődés: Bakoš a pozsonyi magyar szemináriumban 1934-től 1945-ig oktatott magyar nyelvészetet. 1945/46-ban dékán lett.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Bakoš a szlovák orientalisztika meghatározó jelentőségű, alapozó kutatója volt. Akadémikus. Hatalmas nyelvtehetség volt, régi szír, arab és héber szövegeket fordított, Avicenna műveit arabból franciára ültette át.

Főbb művei:

• Le candélabre des sanctuaires de Grégoire Aboulfaradj dit Barhebraeus I–II, Paris, 1930, 1933)
• La psychologie d’Ibn Sina (Avicenne) d'après son oeuvre As-Sifa, Praha, 1956.

(Pozsony, 1910 – Budapest, 1990)

kodikológus, nyelvész

Tanszéki, egyetemi kötődés: 1938-ban szerzett magyar–latin szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Szótörténeti, nyelvtudományi kérdésekkel, a magyar kódexszövegek forrásaival foglalkozott. Fő kutatási területe a Jókai-kódex latin eredetijének vizsgálata volt. A Codices Hungarici sorozat VIII. köteteként megjelent Jókai-kódex latin szövegeinek felfedezése az ő nevéhez fűződik. Összeállította a Szent Margit-kódex kritikai kiadását, ennek megjelenését azonban már nem élhette meg. 1947-ben kitelepítették, 1953-ban került az MTA Nyelvtudományi Intézetbe. A Magyar Értelmező Kéziszótár munkatársa volt, számos kimagasló írást publikált rangos szakfolyóiratokban (Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr).

Főbb művei:

• Jókai-kódex. XIV–XV. század. A nyelvemlék betűhű olvasata és latin megfelelője, közreadta, a bevezető tanulmányt írta Balázs P. János, Codices hungarici. 8.. Budapest, MTA, 1981.
• Szent Margit élete, szerkesztette Balázs P. János, Régi magyar kódexek. 10., Budapest, MTA, 1990.

(Nyitra, 1941)

irodalomtörténész, történész

Tanszéki kötődés: 1964-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: A nyitrai egyetem docenseként elsősorban gyermek- és ifjúsági irodalmat adott elő. Történészként gazdaságszociológiai és párttörténeti kérdések foglalkoztatták. Az MTA külső köztestületi tagja.

Főbb művei:

• Szöveggyűjtemény a gyermekirodalom tanulmányozásához, Nyitra, 2007. (Egyetemi jegyzet.)

rektorhelyettes, sporttörténész, sporttudományi szakíró

Tanszéki kötődés: 1987-ben szerzett magyar–testnevelés szakos oklevelet. Szakdolgozatában a lédeci népi szőlőművelés szakszókincsét kutatta. 2007-ben doktorált a Comenius Egyetemen, munkáját a szlovákiai magyar kisebbség sporttevékenységéről (1918–1938) írta.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Sporttörténeti és sportpedagógiai írásai számos szaklapban (Magyar Sporttudományi Szemle) láttak napvilágot. A nyitrai egyetem rektorhelyettese, a Közép-európai Tanulmányok Karának adjunktusa, az MTA külső köztestületi tagja, a Szlovák Olimpiai Akadémia nevelési lektora. 

Főbb művei:

• Začiatky činnosti maďarských telovýchovných a športových spolkov v medzivojnovom Československu, Nitra, UKF, 2011.
• Interest in sport gymnastic at the selected elementary and secondary schools in the Nitra’s region, Hradec Králové, Nakladatelství GAUDEAMUS, 2006.

(Vágsellye, 1958)

előadóművész, szerkesztő

Tanszéki kötődés: 1982-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör: 1982 és 1991 között a Szlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztő riportere volt, 1991-től a Szlovák Televízió magyar adásának szerkesztője lett. Előadói estjeivel rendszeresen és sikerrel szerepel mind hazai, mind magyarországi rendezvényeken. Két lemezt (Tánc-lánc, Halotti beszéd) jelentetett meg, szerepelt Gágyor Péter Két királynő című darabjában. (Igen, de; Halotti beszéd, Lángoljon a világegyetem, Emigráns remény stb.) rendszeresen

(Pozsony, 1958)

politikus, újságíró

Tanszéki kötődés: 1982-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör: Bárdos Gyula elsősorban prominens politikusként ismert, 1992-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szóvivője lett. 1994-től 2002-ig a MKP parlamenti képviselője a szlovákiai parlamentben, 1998 és 2002 között az MKP frakcióvezetője volt. 2014-ben ő volt az MKP köztársaságielnök-jelöltje. 1983 és 1992 között újságíróként tevékenykedett (Szabad Földműves, Szabad Újság). 2012-től a Csemadok elnöke.

(Dunaszerdahely, 1973)

kritikus, esztéta, szerkesztő

Tanszéki kötődés: 1998-ban szerzett magyar–esztétika szakos tanári oklevelet, majd irodalomtudományból doktorált.

Tevékenységi kör, kutatási terület: A Kalligram Kiadó és folyóirat szerkesztője. A kortárs magyar irodalommal, az avantgárd hagyománnyal, a vizuális költészettel, illetve esztétika és irodalom kapcsolatával foglalkozik. Számos tanulmánya, kritikája, műfordítása jelent meg.

Főbb művei:

• „Jel”-en lét.  A vizuális költészet írásmódjáról, Pozsony, Kalligram, 2004.
• Az irónia hurka, Dunaszerdahely, Nap, 2007.

(Apácaszakállas, 1967)

politikus, szakíró

Tanszéki kötődés: 1991-ben magyar–történelem szakon szerzett tanári oklevelet.

Tevékenységi kör: Az MKP (Magyar Közösség Pártjának) elnöke, a szlovákiai magyar politikai élet meghatározó egyénisége.

Főbb művei:

• Nyelvországlás. A szlovákiai nyelvtörvény történelmi és társadalmi okai, Pozsony, Fórum Alapítvány, 1994.

(Pozsony, 1952)

szerkesztő, műfordító

Tanszéki kötődés: 1976-ban szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör: Számos cseh és szlovák szerző (pl. Vladimír Ferko, Valja Stýblová, Jiří Brdečka, Jaroslav Boček) művét ültette át magyar nyelvre, több tankönyvet, munkafüzetet fordított. Dolgozott az Új Szó, a Madách Könyvkiadó és a Remény szerkesztőjeként is.

(Kéménd, 1922–Pozsony, 1994)

nyelvész, tankönyvíró

Tanszéki kötődés: 1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: A nyelvoktatás módszertanával, illetve kontrasztív nyelvészettel foglalkozott. 1972-től a Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője volt. Számos módszertani munkát, monográfiát publikált, melyek főként a magyar és szlovák nyelv- és irodalomoktatás alapkérdéseit tárgyalták.

(Abara, 1986)

nyelvész

Tanszéki kötődés: Magyar –történelem szakon szerzett tanári oklevelet 2011-ben. Szakdolgozatát a magyar és szlovák diáknyelv összehasonlító szociolingvisztikai vizsgálatából írta, 2015-ben doktorált.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Bilász Boglárka kutatási területe a kétnyelvűség, a szociolingvisztika, illetve a nyelvi ideológiák kérdésköre. A  szlovák–magyar barátságok, szakmai kapcsolatok elmélyítésén munkálkodó S(z)lomarát Polgári Társulás alapító alelnöke. Tanulmányai, recenziói konferencia- és tanulmánykötetekben (Nova Posoniensia) és szakfolyóiratokban (Fórum) jelentek meg.

(Érsekújvár, 1964)

irodalomtörténész, tankönyvíró, szerkesztő, fordító

Tanszéki kötődés: 1988-ban szerzett magyar–orosz szakos tanári oklevelet. 1995-ben elvégezte a német szakot is. 2012-ben doktorált.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Kutatási területe a nőirodalom, a női írás, a nemi esélyegyenlőség, a feminizmus, illetve a nemi tanulmányok (gender studies). 2012-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A Szlovákiai Szakfordítók Társaságának tagja, társadalomtudományi szakkönyvek, tankönyvek, szépirodalmi szövegek, szakszövegek fordításával is foglalkozik. Tanulmányai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, valamint magyar, szlovák és német nyelvű gyűjteményes kiadványokban jelennek meg.

(Perbete, 1928 – Komárom, 1993)

helytörténész, tankönyvíró, tanár

Tanszéki kötődés: 1954-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Számos publicisztikai, közéleti cikket publikált a szlovákiai magyar sajtóban. Tankönyvszerzőként és helytörténészként is ismert

Főbb művei:

• Dunamocs évszázadai, Pozsony, Madách, 1990.

(Kassa, 1948 – Pozsony, 2006)

műfordító, újságíró

Tanszéki kötődés: 1972-ben szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Számos szlovák és cseh szerző (pl. František Skorunka, Karolina Světlá, Štefan Holčík, Ladislav Novomeský, Miroslav Kusý) műveit ültette át magyar nyelvre. Drámafordítóként (pl. Peter Karvaš: Gyönyörök kedden éjfél után, Yo város patriótái) és kiadói, illetve lapszerkesztőként is tevékenykedett

(Alsókubin, 1882 – Prága, 1933)

irodalomtörténész, nyelvész, hungarológus, szlavista

Tanszéki, egyetemi kötődés: Az 1919-ben alakult Comenius Egyetemen 1923-ban hozták létre az ún. magyar szemináriumot, melyet Pavel Bujnák vezetett. Bujnák professzorrá avatása után (1924-től) a magyar szemináriumot tanszéknek tekintették. Bujnák szlovák nyelven oktatott és vizsgáztatott, amit a korabeli ellenzéki magyar sajtó folyamatosan kárhoztatott. 1924-től egyben a prágai Károly Egyetem finnugor professzora is volt.

Tevékenységi kör, kutatási terület: Bujnák Budapesten Asbóth Oszkár, híres szlavista nyelvész tanítványa volt, Lipcsében orientalisztikát tanult, egy időben evangélikus káplánként (Budapesten) és lelkészként (Korponán) is tevékenykedett. Monográfiát írt Hviezdoslavról, Karol Kuzmányról, az első szlovák általános enciklopédia, a Slovenský náučný slovník (1932) szerkesztője volt. Feldolgozta Arany János hatástörténetét a szlovák irodalomban, és írt egy finnugrisztikai tárgyú összehasonlító nyelvésztudományi értekezést is. Egyes magyar tárgyú irodalomtörténeti írásaiban szélsőségesen tudománytalan és elfogult nézeteket vallott (pl. Literatúra maďarská na území Slovenska). Tankönyveket is fordított a hazai magyar iskolák számára (Haza és világ II–III.). Alžbeta Goellnerová 1933-ban kétnyelvű Bujnák-emlékkönyvet állított össze.

Főbb művei:

• Pavel Országh Hviezdoslav, Liptovský Sv. Mikuláš, Tranoscius, 1919.
• Ján Arany v literatúre slovenskej: úvaha z oboru srovnávacich dejín literárnych, Praha, Fil. Fakulta Univ. Karlovy, 1924.
• Dr. Karol Kuzmány, Liptovský Sv. Mikuláš, Tranoscius, 1927.
• Dve kapitoly z literárnej estetiky, Prešov, Vyd. Nakl. Slov. Profesorov, 1927.
• Praefixa verbalia v jazykoch ugrofínskom a zvlášte v maďarskom, Praha, Fil. Fak. Univ. Karlovy, 1928.
• Zo slovenskej estetiky: štúdie, Bratislava, Slov. spisovateľ, 1957.