Filozofická fakultaUniverzita Komenského v Bratislave

CS

CSANDA GÁBOR

(Pozsony, 1963)

 

szerkesztő, kritikus, kultúraszervező

 

Tanszéki kötődés: 1987-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet, 1988-ban doktorált.

 

Tevékenységi kör, kutatási terület: Csanda Gábor pályáját rádiós hírszerkesztőként, illetve a kortárs magyar irodalomról szóló tanulmányokkal, kritikákkal kezdte. Farnbauer Gáborról alapozó tanulmányt írt A fantazma az a regény, amely vers címmel (in: Csipesszel a lángot, 1994). Sajtó alá rendezte Sas Andor A szlovákiai zsidók üldözése 1939–1945 című, kéziratban maradt művét, számos könyvet, gyűjteményt, antológiát szerkesztett. Tankönyvíróként, kiadói és lapszerkesztőként (Irodalmi Szemle, Kalligram, Könyvjelző) is ismert.  A Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője.

CSANDA SÁNDOR

(Kisújfalu, 1927 – Pozsony, 1989)

 

irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár

 

Tanszéki kötődés: 1952-ben Pozsonyban szerzett magyar–szlovák tanári oklevelet. Tanszékünk egyik alapító oktatója: 1951-től tanársegéd a Sas Andorral közösen létrehozott Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. 1962-ben docensé nevezték ki, 1974-től egyetemi tanárként dolgozott. 1975 és 1986 között tanszékvezető.

 

Tevékenységi kör, kutatási terület: Csanda Sándor Madách-díjas irodalomtörténész volt. Régi magyar irodalommal, a cseh/szlovákiai magyar irodalom kutatásával, illetve a (cseh)szlovák–magyar irodalmi kapcsolatok feltérképezésével foglalkozott. Kritikusi, tankönyvírói és népművelői munkássága is jelentős. Több egyetemi jegyzetet is kiadott. Jelentősen hozzájárul a Balassi-kutatáshoz, a szlovákiai magyar irodalom alapozó feltérképezéséhez, a szlovák–magyar irodalmi kapcsolatok elmélyítéséhez. Több irodalomtörténeti és filológiai jelentőségű felfedezése is van a szlovák és a magyar históriás énekköltészet kutatásában. A régi magyar irodalom kétnyelvű szerzőire és munkáira különös gonddal figyelt oda. Számos tudományos közleménye jelent meg irodalomtudományi és könyvészeti szaklapokban is.

 

 

Főbb művei:

 

  • Magyar-szlovák kulturális kapcsolatok, Pozsony, Madách, 1959.
  • Valóság és illúzió, Pozsony, Madách, 1962.
  • Hidak sorsa, Pozsony, Madách, 1965.
  • Első nemzedék. A csehszlovákiai magyar irodalom keletkezése és fejlődése (Pozsony, Madách, 1968, átdolgozott kiadás: 1982)
  • Harmadik nemzedék, Pozsony, Madách, 1971.
  • Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus, Pozsony, Madách, 1973.
  • Szülőföld és irodalom, Pozsony, Madách, 1977
  • Fábry Zoltán, Pozsony, Madách, 1980.
  • Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai, Pozsony, Madách, 1985.
  • Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai, Pozsony, Madách, 1986.

 

 

CSÉFALVAY ESZTER

(Somorja, 1947)

 

újságíró, szerkesztő, műfordító

 

Tanszéki kötődés: 1970-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet.

 

Tevékenységi kör: 1992-től az Új Nő szerkesztője, majd külső munkatársa, korábban kiadói szerkesztőként is dolgozott. Számos szlovák és cseh szerző (pl. Alfonz Bednár, Jan Navrátil, Viktor Dyk, Miloš V. Kratochvíl, Ivan Hudec) műveit fordította magyarra. Különösen népszerűek Zdeněk Miller híres kisvakond-történeteiből  (A vakond a hetedik mennyországban, A vakond és az esernyő, A vakond és társai a városban) készült átültetései.

 

CSELÉNYI LÁSZLÓ

(Gömörpanyit, 1938)

 

költő, műfordító, szerkesztő

 

Tanszéki kötődés: 1960-ban szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet.

 

Tevékenységi kör: Cselényi László a szlovákiai magyar irodalom meghatározó jelentőségű, József Attila-, Kassák-, illetve Madách-díjas költője. Költői nyelvét az 1970-es évek végén radikálisan megújította és a neo-avantgárd poétika irányába tágította. Számos jelentős cseh (pl. Holan, Nezval, Závada), szlovák (pl. Hviezdoslav, Válek, Kondrót, Mihálik, Rúfus, Feldek), illetve francia (pl. Lautréamont, Reverdy, Breton, Michaux) költő műveit fordította magyarra, esszéi, tanulmányai szintén több kötetben jelentek meg. Életművét a Madách-Posonium Kiadó tizenegy kötetben publikálta. Versei szlovákul is megjelentek Sonáta časopriestoru címmel.

 

 

Főbb művei:

 

  • Keselylábú csikókorom, Pozsony, Madách, 1961
  • Erők, Pozsony, Madách, 1965
  • Krétakor avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez. Versek, lírai szövegek. Pozsony, Madách, 1978.
  • Jelen és történelem avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez. Esszék, riportok, vallomások, Pozsony, Madách, 1981.
  • Téridő szonáta avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez, Pozsony, Madách, 1984.
  • A pitypang mítosza, Pozsony, Madách, 1986.
  • Téridő szonáta, Pozsony, Madách, 1987.
  • Kiegészítések Hérakleitoszhoz, Pozsony, Madách, 1988.
  • A megíratlan költemény, Pozsony, Madách, 1990.
  • Acetilén ágyak, Pozsony, Madách, 1991.
  • Elvetélt szivárvány, Pozsony, Madách, 1994.
  • Az eggyé vált sok/k, Pozsony, Madách, 1995.
  • Aleatória, Madách-Posonium, Pozsony 1998.
  • Ezredforduló, Madách-Posonium, Pozsony, 2002.
  • Kőország, Pozsony, Madách-Posonium, 2003.
  • A fű történelme. Műfordítások, Pozsony, Madách Posoniuim, 2006.
  • Kimeríthetetlen tenger, Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2008.
  • Kereszt és hegedű, Madách-Posonium, Pozsony, 2012.
  • A kérdéses s a bizonyos, Madách-Posonium, Pozsony, 2013.